December 11.

Őszinte leszek! Listák ide vagy oda, én minden Karácsonykor pórul járok a csomagoló anyagokkal. Nem tudom, Te hogy vagy vele, de én úgy veszem a csomagoló papírt, hogy ha találok a papírral harmonizáló szalagot is, akkor már boldogság van, és húzom is le a listáról, hogy kész.

A tasakokat kevésbé preferálom, mert úgy érzem, elveszi a bontogatás alatt generálódó izgalmat. Csak abban az esetben használok tasakot, ha egy rettentően amorf formájú ajándékkal nem szeretnék birkózni. De még akkor is inkább keresek egy régi cipősdobozt, és használom azt.

Nos, tavaly úgy jártam, hogy a foci rajongó nagyfiam edző sorfal bábukat kapott, szám szerint hármat, de mivel egyetlen bábúra is töméntelen papír ment el, lévén ember nagyságú, én pedig amatőr módon a vásárláskor nem vettem számításba, hogy ilyen nagy terjedelmű ajándékot kap, ami bámulatos módon nyeli el a papírt, részmegoldásként csak egy került be a fa „alá” becsomagolva, a többi pedig kint várakozott.

De volt olyan karácsony is,  hogy volt szép papír és masni, hozzá való, de átlátszó ragasztó szalag az egész házban nem volt fellelhető. De olyan durván, hogy sutyiba még a gyerekek íróasztalában is keresgéltünk a férjemmel, de hiába!

Jogosan mondhatnád, hogy na és, másnap el lehet menni, és lehet venni, aztán újra neki ugrani a csomagolásnak. De nálunk 3 gyermek mellett, az ajándékok hazavitele is csak az utolsó pillanatban történik, a csomagolás pedig többnyire az utolsó éjszakán, hogy ne kelljen sokáig dugdosni őket a kis lakásban. Ezért aztán lehet, hogy nem volna hátrány egy csöppet felkészültebnek lennem.

Azért írtam mindezt le, hogy Te ne járj így! :-)